Kerti tó

Vízkezelés, tótechnika

Szűrés

Több féle vélemény létezik a mechanikai és biológiai szűrés szükségességéről. Az egyik szerint a szűrés felesleges, a megfelelő méretű kerti tóban a biológiai egyensúly önmagától is beáll. Ennek mond ellent a másik vélemény, mely szerint szűrés nélkül nincs szép kerti tó. Ez a két vélemény szöges ellentétben áll egymással, mégis mind a kettő igaz.

A válasz a vízzel kapcsolatos elvárásokban rejlik.

Bár a kerti tavaknál igyekszünk természetes állapotokat kialakítani, azért marad egy-két különbség. A természetes tó átlátható mélysége 40-60cm között mozog. A halállománya - a haltermelő tavaktól eltekintve - széles választékot ölel át a növényevő és a ragadozó fajtákból egyaránt. A horgászokon kívül a halakat nem etetik, kisebb tavaknál a vízminőség megőrzésének érdekében a horgászokat is egyre több helyen korlátozzák.


A kerti dísztavaknál a tiszta víz az általános elvárás. A dísztóban nincs ragadozóhal ami szabályozza szaporulatot, és a tulajdosok sem szívesen ritkítják az állományt, mert nem tudnak vele mit kezdeni. Ezért túlszaporodik. Aki elmegy a tó mellet az némi ennivalóval kedveskedik a szelidebb esetleg kézből etethető halacskáknak.

A különbségeket figyelembe véve megállapítható, hogy a halmentes, kellő méretű kerti tó - a természetes víz tisztaságát elfogadva - szűrő nélkül is működhet. Amennyiben halastóról van szó, nagyon nehéz betartani a kötött szabályokat, amelyek mellett a tó szűrő nélkül is üzemelhet. Ezekben az esetekben, a gyakorlat azt mutatja, hogy legkésőbb a harmadik évben szűrő kerül a tóba. Az első év a kivárás éve, a második az állandó vegyszeres kezelésé. Addigra kiderül, hogy vegyszerekkel egy átmenetileg kialakult kedvezőtlen állapot helyreállítása felgyorsítható, de az állandó alkalmazásuk nem hozza az elvárt eredményt és igen költséges is. Amire eljutunk a szűrőrendszer telepítéséig, a rendszer árát már sikerült elkölteni vegyszerekre és két év bosszúsága sem múlik el nyomtalanul.

A szűrés szükségességét minden esetben a leendő kerti tó tulajdonosának az igényei döntik el.

A legegyszerűbb megoldás is segíthet, el lehet menni egy természetes tóhoz és megnézni. Ha a tulajdonos tudja, hogy mit vár el a tavától, nem lesz nehéz a döntés. Amennyiben még nem tudja az sem okoz gondot, egy szűrőrendszer utólag is bármikor telepíthető.

Ezek után nézzük meg a szűrőket kialakításuk alapján.

Legegyszerűbb módszer a szivattyúban elhelyezett szűrőbetét. Általában az előre gyártott műanyag és kisebb fóliás tavak esetében alkalmazzák.
Hátránya, hogy a szűrő csak szivattyú kiemelése és szétszedése után tisztítható, ezért a sűrű tisztítást igénylő halastavaknál nem javasolt.

A következő lépés a tóban, vagy a felszínen elhelyezett szűrőtartály. Ebben többrétegű szűrőközegen nyomják át a tó vizét, így alkalmazásukkal tökéletes mechanikai tisztítást érhető el. Az újabb tipusok már szétszerelés nélkül, ellenáramú öblítéssel tisztíthatók. A gyártók adatai alapján UV-C előszűrővel kiegészítve egységenként max.10-15m3 űrtartalmú növényekkel betelepített tó, vagy feleakkora halastó tisztántartására alkalmas.
Hátránya, hogy a szűrőközeg részleges eltömődésével is jelentősen csökken a szállított víz mennyisége és így a szűrés hatásfoka is. Ezért halastavakhoz nem javasoljuk.

« Nyomásszűrők adatai »

A leghatékonyabb szűrőrendszer a szabad be- és kifolyású, UV-C előszűrővel kiegészített biológiai szűrő. A többkamrás kialakítás lehetőséget ad a többlépcsős mechanikai tisztításra. A biológiai szűrés baktériumkultúrák alkalmazásával felgyorsítja a természetes regenerálódási folyamatokat. A szűrő eltömődésétől függetlenül az átfolyó víz mennyisége állandó.
Egyetlen hátránya, hogy csak vízszint felett helyezhető el és biztosítani kell a szabad kifolyást. Ilyenkor a szűrőtartály és egyéb kiegészítők általában egy sziklákkal és növényekkel fedett dombocska mögé kerülnek.

« Átfolyó szűrők adatai »

A szűrőrendszerek másik fontos alkatrésze a szivattyú.

Szűrőszivattyúk speciális kialakításuknak köszönhetően alacsony üzemeltetési költségekkel üzembiztos, folyamatos működésre képesek. A gyártók a tószivattyúkra 3-5 év garanciát vállalnak.

Sok vád éri a tószivattyúkat az áruk miatt. E ténnyel nem lehet vitába szállni, a vásárláskor egy kisebb tószivattyú 30-40.000,- Ft-os ára tényleg többszöröse egy búvárszivattyú 8-10.000,-Ft-os költségének.
Nézzük azonban az üzemeltetés költségeit.
Egy korszerű 8 m3/h vízszállítású tószivattyú teljesítményfelvétele 65W, a vele egyenlő vízhozamú búvárszivattyúé 350W. A szűrő szivattyúja évi 200 napon át 24 órán keresztül üzemel. Ez a tószivattyú esetében évi 312kWh fogyasztást jelent, a búvárszivattyú 1680kWh fogyasztásával szemben. 30 Ft/kWh áron számolva a különbség évi 41.040,- Ft a tószivattyú javára. A tószivattyú beszerzési többletköltsége tehát igen gyorsan megtérül.

« Szűrőtápláló szivattyúk adatai »

Oxigén

Fontos a tó vizének oxigénnel történő dúsítása is. Ennek a látványosabb módja csobogók, patakok, buzgárok kialakítása, de nagyobb tavaknál a levegőfúvókák és pumpák nagyobb hatékonysága is szükséges.

« Tovább »

| « Szerkezet | Az oldal tetejére | Élővilág » |